Vissza a jövőbe

Tudom, hogy mindig is szerettem dolgozni, de álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire fog hiányozni, hogy nincs hova menjek, hogy folyton itthon kell legyek. (még akkor is ha ez a világ legédesebb itthonlevése)

Be kell valljam unatkozom, felfigyeltem rá, hogy magamban beszélek hangosan, mert nincs kihez szóljak (vagyis van, csak nem tud válaszolni) És igen izgalmas, ha beszélek és közben felveszik a telefont, persze jön a kérdés, ki van ott, hát senki, csak megtárgyaltam magammal, hogy ugyan mi is történt ma velem. Mintha olyan izgalmas lenne... Kicsit zsémbes vagyok magammal, ez is feltűnt, de lehet ez csak azért van, mert annyira beállt a nyakamon az izom, hogy már forgatni sem tudom a fejem. És ebben az izgi időjárásban még a pici is alig alszik.

Unatkozom, és hiányoznak a munkatársaim, hiányzik, hogy tegyek vegyek, hogy felvegyem a telefont, hogy tájékoztassak másokat, hiányzik, hogy leugorjak ebédkor a burgerbe (kivéve pénteken mert akkor halas szendvics van) és egyek egy napi menüt. Egy idő után már ketchupot is tartottam bent, hogy azt ne kelljen vennem. Vagy volt egy kis kifőzde, azt hiszem Íz lett-nek hívják, és mindig eltalálták a napi kívánságomat, és annyi kaját adnak menüben, hogy mindig kétszerire ettem meg.

Hiányzik, hogy nyomorogjak a metrón, hiányzik, hogy este kilenckor végezzek, még az is hiányzik, hogy kipakoljak a mosogatógépből, vagy hogy statisztikát csináljak. Hiányzik, hogy magamban voltam egy közösségben, de ebből bármikor kiléphettem ha akartam. Most nincs választásom, magam vagyok ketten, magányos vagyok a kisfiam társaságában, és még a tévében is ugyanazokat ismétlik.

Hiányzik, hogy van kedvem főzni, csak boltba nincs kedvem menni, babakocsistul, babástul, sietni, rohanni, remélni, hogy nem üvölt míg végzek.

HIÁNYZIK A RÉGI MAGÁNYOM! Hogy ez baj-e, azt nem tudom, hogy ettől rosszabb anya leszek-e, nem hiszem. Lehetek irigy, azt hiszem lehetek az.

De tudom  megoldást, ide nekem egy klónt, és akkor mehetek amerre látok bűntudat nélkül.

Jó szerencsét!

Farkas Kinga Zs

Olvass tovább

Elveszve a napok sodrásában

Csak egy pillanat volt, míg azt hittem minden rendbe jöhet, hogy ez a varangy képes herceggé változni, mindaddig, míg el nem készült a konyha és a szobák, aztán mintha jól végezte volna dolgát, úgy döntött sikerszériáját félredobva inkább megint csak áltat engem, egyenlőre csak engem, hogy jönni fog, mert hiányzunk neki.

Ezt két napi késés után már nehezen esik elhinnem, mert dolgoznom kell. Jah persze, non-stop... Én sem vagyok hülye, eddig is csak elnéztem neki a sok kifogást amit nyögött a végtelenségig, de most elég lett.

Olvass tovább

Még nem értheti milyen anyának lenni

Furcsa véletlen, vagy ha nem is furcsa, de véletlen, hogy éppen ma van anyák napja. Nekem az első, és bár nem tudja elmondani, hogy milyen jó neki, hogy vagyok, biztosan tudom, hogy így van. Egyre inkább keres a szemével, ha mások is a szobában vannak, egyre jobban nem mindegy neki éppen én fogom-e vagy más. Fontos lettem neki, két hónap alatt én lettem számára a világ közepe, és ő is az enyém.

Olvass tovább