Lázban égünk

Tudom, hogy már mindenki torkig van az EB-vel, de mit tehetnék, ha igenis nagy szó ami történik, és tudom, tudom, hogy ezer más sport van amiben ezerszer jobbak vagyunk (pl úszás és kajak...), de mit lehet tenni, ez van most porondon, nemsokára olimpia, akkor meg majd az lesz.

És hogy miért is jön ez most ide, nah igen, sokan gúnyolódnak, hogy de ez egy szar sport, bevallom én is inkább majd kézizni vagy vízilabdázni viszem majd a gyereket, mert nem igazán kedvelem a focit, és persze remélem rá tudom venni, hogy tanuljon hangszeren játszani. De kanyarodjunk vissza, szóval szar sport, minek ujjongunk... Hát azért ujjongunk, amiért minden anya sír boldogságában, ha valami újat csinál a baba, pedig semmi kirívó nincs benne, nem lett tőle a legjobb és a legokosabb sem, csak azért mert gurulgat és mégis, a fellegekben járunk. Nah, ez a foci is pont ilyen, tudjuk, hogy szar az egész, hogy annyi pénzt amennyit beleöltek igenis ez a legkevesebb, de nagy szó, hogy ott vagyunk és nagy szó, hogy nyerünk, az meg még nagyobb, hogy egyenlőre nekünk van a legtöbb pontunk a csoportunkban.

Igazból csak azon bánkódok, hogy még nem érti, hogy még nem tud velem együtt szurkolni (amúgy sosem nézek focit, csak az EB és a világbajnokság érdekel, bár ez igaz a többi sporteseményre is). Remélem két év múlva legalább egy kicsit kijutunk a világbajnokságra, vagy négy év múlva ugyanitt leszünk. És akkor, majd velem együtt szurkolhat a kisfiam.

Lázban égünk minden nap, szurkolunk, nyerünk és vesztünk, mert ez az élet rendje!

Szép Napot nektek is!

Egyébként költői kérdés: Miért mindig akkor hívnak az értékesítők, amikor sír a gyerek?!

Farkas Kinga Zs