2016. augusztus 29., hétfő

Soha nem lesz elég tiszta

Mikor elkezdett gurulgatni a drága, akkor már tudtam, hogy bizony kemény menet lesz, hogy ne ő legyen az, aki minden nap, mindent feltakarít helyettem. És sajnos arra is rá kellett jöjjek, hogy sosem lehet eleget takarítani. Soha! De tényleg.

Most hogy mászik, és nem tudom hogyan, de valahogyan minden sarokban és zugban, meg játékon összeszed valami kis szöszt, időnként mikor nagyon nyálzik, még koszcsíkokat is vélek felfedezni a pólóján, és ugyan a béka rám parancsolt, hogy teljesen feleslegesen porszívózok fel minden nap, szerintem még az is kevés. Talán az is kevés lenne, ha mindig fel is mosnék mellé, meg ha már ezt megcsinálom, akkor ugye portalanítok, meg ilyesmi.  Hála az égnek, hogy szinte nincs is bútorom.

Mellesleg, mint minden épeszű ember én is utálok takarítani, ez persze nem azt jelenti, hogy általában nincs rend, sőt, itt még gyerek mellett is rend van, főleg, hogy leginkább a függöny lerángatása és az összes kábel felkutatása az amit imád, persze megrágni is meg kell.

Legutóbb magára csavarta a netkábelt, és sírt mert nem tudta magát kibogozni, és kirántott egy dugaljt a falból dugóstul. Akkor mondjuk a szívbaj kerülgetett, de még mindig nem tudom, mit rakjak a dugaljak elé, hogy ne férjen hozzájuk.

Fogalmam sincs mások, hogyan csinálják, náluk, hogy van mindig elég nagy tisztaság, hányszor porszívóznak, hányszor mosnak fel egy nap, mit raktak minden veszélyforrás elé, meg ilyesmi. Az hogy mi lesz akkor ha megindul, és az összes asztalsarkát megtalálja, egy másik rémálom, bár azzal is tisztában vagyok, hogy inkább fájjon és tanuljon, minthogy ne fájjon, aztán sete suta legyen.

Ugye nektek is le akar tekeregni a pelenkázóról????

Farkas Kinga Zs

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése