Probléma megoldva, mert a másik barátnőm, aki jött velem segíteni, előbb elmentem hozzá, hogy ne legyen gond, (itt is boldog névnapot neki). Vittem a megbeszélt tiramisut, amihez elfelejtettem bevásárolni két nappal előtte, szóval mehettem le megint a boltba gyerekestül, amit szerintem sose fogok megszeretni. Főleg mivel a kisfiam, ha elindulok vele elalszik, de amint hazaérek felkel, teljesen mindegy, hogy még mennyit kellene aludnia. Valami fura érzéke van hozzá, hogy tudja, mikor értünk be egy lakásba.
Már a tiramisut összeállítani sem volt egyszerű eset, bár az utolsó réteg krémig érdeklődve figyelte ténykedésem a konyhában, aztán kiborult a bili, anya vegyél fel. Szerencsére a béka is hazaért, így végül ő nyugtatgatta, nincs baj, csak anya főz, bár kimondottan a tiramisu készítését nem nevezném főzésnek.
Az akaratosságát a kisfiamnak persze már megtapasztaltam jóval előtte is, amikor belázasodtam egy jó kis mellgyulladás miatt, mindegy volt, hogy mindenem fáj, mindegy volt hogy sírok annyira rossz, a gyerek is sírt, persze nem akartam felvenni, mindent megpróbáltam, hogy aludjon, de csak üvöltött. Aztán persze kínomban inkább felvettem, két perc és aludt is. Az van amit ő akar, ez így volt a hasamban is és most is.
De visszatérve a szombatra, elindultunk át is értünk és mint előzőleg, most is felébredt amint átértünk. Na nem baj, mire a körmöt csináltuk a tiramisu és egy kis séta után aludt is mint a bunda, mi meg békében trécseltük végig a három órát. Új hajat is kaptam, vagyis frizurát, de akkor már ébren volt és olyan jól viselte, hogy magam is meglepődtem.
Jó volt ez a nap, végre egy kicsit kimozdultam.
Szép napot!
Farkas Kinga Zs
Bejegyzések
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése